Egy kiállítás, ahol minden múmiának saját története van

13
Oct



Ki mondta, hogy múmiák csak az ókori Egyiptomban léteztek? A Magyar Természettudományi Múzeum október elején nyílt, szenzációs utazó tárlatán mintegy 28, a világ 5 kontinenséről Budapestre érkezett, más-más korban és eltérő módszerekkel mumifikált testtel ismerkedhetünk meg. A 2015. május 17-ig látogatható kiállítást most nézhetjük meg utoljára Európában így együtt, ebben az összeállításban.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a mumifikálás története az egyiptomiakkal kezdődött. Aki azonban megtekinti a Magyar Természettudományi Múzeum október elején nyílt, „Múmiavilág" című rendhagyó kiállítását, az meggyőződhet róla, hogy – a népszerű vélekedésekkel ellentétben – Chile északi partvidékén évezredekkel ezelőtt élt halásznépek is magas szinten művelték a testek tartósítását. A kiállítás egyik szenzációja, a Föld legrégebbi múmiái között számon tartott chincorro gyerekmúmia – az arcát eltakaró, agyagból készült halotti maszkkal együtt – akár 7000 éves is lehet. A kiállítás másik dél-amerikai érdekessége a kicsi színes batyuba csomagolt Wari (huari) csecsemő ülőmúmia, amely a perui Altiplano fennsík 1500 évvel ezelőtti temetőjéből került elő. Testhelyzete azért lehetett fontos, mert a testfolyadékok távozását a gravitáció így elősegítette. A csecsemő bal alkarjánál egy védő amulettet találtak, amit a szülők adhattak gyermekük túlvilági életére. A kiállításon a két csecsemő- illetve gyermekkorú lelettel együtt mintegy 28, különbözőképpen mumifikálódott múmiával találkozhatunk.

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára őrzi a váci Fehérek templomának kriptájából feltárt, újkori koporsós temetkezésekből származó mintegy 264, természetesen mumifikálódott emberi maradványt is. (A város polgárai a XVII. században Vácra települt Domonkos rendi szerzeteseket ruhájuk színe alapján fehér barátoknak, templomukat pedig a Fehérek templomának nevezték.) Vác tehetősebb családjai és egyházi személyiségei 1731 és 1838 között az altemplom két kriptájába temetkeztek. A gyenge, de állandó szellőzés, amely jelen volt az altemplom két kriptájának hosszú, keskeny járataiban, segített megvédeni a festett, díszített koporsók antropológiai anyagát a nedvességtől azáltal, hogy azokat egymásra helyezték: a magasabban fekvő koporsók kevésbé voltak kitéve a nedvesedés hatásának, és így jobban konzerválódhattak. A váci múmiák természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül maradtak fenn a különleges mikroklímának és a temetkezési módnak köszönhetően: a fenyőkoporsókba helyezett faforgács felszívta a testnedveket, a fenyőben található vegyületek (terpenoidok) pedig megakadályozták a gombák és baktériumok szaporodását.

A világ körüli útját járó kiállítás anyagába több, a múzeumban őrzött váci múmiát is beválogattak. A tudomány segítségével most megismerhetjük a gyermekszülésben elhunyt Borsodi Terézia, a „szív nélküli apácaként" ismertté vált, feltehetően tuberkolózisban elhunyt pozsonyi klarissza apáca, Sándor Terézia, valamint Schwartz Mária Terézia 10 éves kislány személyes történetét is.

A 2015. május közepéig látogatható kiállítás csütörtökönként hosszabb nyitva tartással, este 20 óráig várja az érdeklődőket.

 

Forrás: itthon.hu

Kapcsolat