Ismét császári székhely lesz Berlinben

A második világháború végén rommá bombázott, majd lebontott Berliner Stadtschloss Humboldt-Forum néven születik újjá, felépítése a német állam legnagyobb szabású kulturális építészeti beruházása. Az építkezés és a berendezés a jelenlegi tervek szerint 2019-ig tart és 590 millió euróba (175 milliárd forint) kerül. Ebből 80 millió eurót adományokból akarnak összeszedni, eddig 20 millió euró gyűlt össze. A beruházásról 2007-ben döntött a német parlament.


Kívül majdnem mindenben az eredeti állapotot állítják helyre, de az épület belseje csak a szerkezetében emlékeztet majd a régi kastélyhoz. A 200-szor 120 méteres épület három oldala megörökli a barokk homlokzatot, a keletre néző front pedig Franco Stella olasz építész tervei alapján a rendszerváltás utáni Berlin építészetéhez igazodik. Ez az oldal laikusok szerint leginkább egy irodaházra hasonlít majd, szakértők szerint az olasz racionalista építészet jegyeit mutatja.


Kívül majdnem mindenben az eredeti állapotot állítják helyre
A múzeumok szigetén (Museumsinsel) épülő intézmény az első berlini egyetem alapítója, Wilhelm von Humboldt koncepciójaként számon tartott klasszikus német műveltségeszményből kiindulva a tudományos ismeretek termelésének és terjesztésének terepe, a találkozás és véleménycsere fóruma lesz. A Humboldt-Forum 40 ezer négyzetméteres épületben vonják össze a berlini kelet-ázsiai és indiai múzeum egyesítésével létrejött ázsiai múzeum gyűjteményét és a néprajzi múzeum gyűjteményének az Európán kívüli térségekből származó részét, valamint a Humboldt Egyetem könyvtárának és a berlini központi tartományi könyvtárnak a tudománytörténeti gyűjteményét.

Az épületben lesz még egy úgynevezett Agora is koncertek, konferenciák számára, két nagy rendezvényterem, valamint vendéglők, kávézók és boltok. A Humbolt-Forum a globális kultúra bemutatására koncentrál, és az a fő funkciója, hogy a világ távoli vidékeiről származó gyűjteményével kiegészítse a Museumsinsel öt másik intézményét, amelyeknek gyűjtőköre Európára és a Földközi-tenger térségére korlátozódik. A német főváros közepén álló szigeten így olyan múzeumi negyed alakul ki, ahol a világ összes népével és a történelem valamennyi korszakával meg lehet ismerkedni.

Az új intézmény helyén legutóbb az NDK parlamentjét, valamint színházat, vendéglőt, házasságkötő- és hangversenytermet magában foglaló Köztársasági Palota (Palast der Republik) állt, amelyet hosszas viták után és sok kelet-németországi lakos bánatára 2008-ra lebontottak. Előtte több mint 550 évig Brandenburg, majd Poroszország, és végül a német császárság uralkodójának székhelye állt - a magas talajvíz miatt cölöpökön - a Spree folyó szigetének déli részén.

A kastély több szakaszban épült, végső formáját 1853-ban, a nyugati frontot díszítő kupola elkészültével érte el. A császárság bukása után múzeumi és tudományos funkciója volt. Az épületet 1945 februárjában több bombatalálat érte és kigyulladt. A rezignált berliniek nem is próbálkoztak a tűz eloltásával, mert úgy vélték, felesleges az erőfeszítés, hiszen a következő bombázáskor ismét kigyulladhat. A kastély így négy napig folyamatosan égett, de a szerkezete ép maradt. A keletnémet pártállam berendezkedése idején úgy döntöttek, hogy nincs szükség a császárkori romokra. Az épület maradványát felrobbantották, és a helyét felvonulásokra használták, aztán 1976-ra felépítették a modern NDK jelképének szánt Köztársasági Palotát.

Az utóbbi években Berlinben indult állami, önkormányzati nagyberuházások közül egy sem készült el időben, és a költségevetési tervet sem sikerült tartani. Nem kizárt, hogy a Humboldt-Forum is erre a sorsra jut. A Der Tagesspiegel című berlini lap szerint már most vannak olyan számítások, amelyek szerint a négy helyről érkező gyűjtemények beköltöztetésének költségével együtt végül 900 millió euróba (266 milliárd forint) kerül majd a vállalkozás.

Forrás: MTI